A paradicsom alá általában a jól érett vagy megfelelően komposztált szarvasmarhatrágya a legkiegyensúlyozottabb szerves talajjavítók egyike. Az érett lótrágya is alkalmas lehet, a baromfitrágya viszont sokkal töményebb. Nem szükséges minden évben ugyanakkora mennyiségű trágyát kijuttatni csupán azért, mert ismét paradicsomot ültetsz.
Marha-, ló- vagy baromfitrágya?
A megfelelően kezelt marhatrágya szerves anyagot juttat a talajba, így javíthatja annak szerkezetét és vízgazdálkodását. A tényleges tápanyagtartalom függ az állatok takarmányozásától, az alomtól és a tárolási módtól. Nem létezik minden talajtípusra érvényes egységes adag.
Az érett lótrágya szintén hasznos lehet. A sok friss fűrészport vagy faforgácsot tartalmazó alom lebomlásakor átmenetileg nitrogént vonhat el a növények számára hozzáférhető készletből. Az aktívan erjedő trágyát ne tedd közvetlenül a fiatal palánták gyökeréhez.
A baromfitrágya gyakran nagy koncentrációban tartalmaz nitrogént, foszfort és oldható sókat. Különösen szárított vagy granulált termék esetén kövesd a pontos összetételhez tartozó gyártói adagolást. A több nem feltétlenül jobb.
Granulált vagy hagyományos istállótrágya?
A granulált megnevezés a feldolgozás módjára utal, nem arra, hogy milyen állattól származik. A különböző termékek nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma eltérő lehet. A kiszerelés súlya önmagában nem árulja el, mennyi tápanyagot juttatsz a talajba.
Mikor dolgozd a trágyát a földbe?
A jól érett szerves anyagot a talaj előkészítésekor el lehet oszlatni az ágyásban. A kevésbé lebomlott trágya több időt és körültekintést igényel. Friss anyagot ne halmozz közvetlenül az ültetőgödörbe, mert az ammónia és az oldható sók károsíthatják a paradicsom gyökereit. Ehető terményeknél a higiéniai kockázatokra is figyelni kell.
Kell minden évben trágyázni a paradicsomot?
Nem. A korábbi években kijuttatott szerves anyag és tápanyagok hatása később is megmaradhat. A rendszeres túltrágyázás foszfor- és sófelhalmozódást okozhat, a túl sok nitrogén pedig erős lombnövekedést serkenthet a megfelelő termésképzés rovására.
Fóliasátorban és üvegházban még fontosabb az ellenőrzés
Fedett talajban a csapadék nem mossa át a felső rétegeket úgy, mint a szabadföldön. Ezért az ismételt, nagy adagú trágyázás hosszabb távon növelheti a sókoncentrációt. A talajvizsgálat biztonságosabb alap a következő adag meghatározásához, mint a megszokás.
Ismeretlen eredetű trágya: növényvédőszer-maradványok
Egyes tartós gyomirtó hatóanyagok, köztük az aminopiralid és a klopiralid, a kezelt takarmánnyal az állatba, majd a trágyába kerülhetnek. A paradicsom fiatal levelei és hajtásai torzulhatnak az ilyen maradványoktól. Kérdezd meg a szállítót a trágya eredetéről, bizonytalanság esetén pedig először csak kis mintával végezz növénypróbát.
A levelek pöndörödése azonban más okból is előfordulhat. A lehetséges környezeti és kórokozó-okokat a paradicsomlevelek pöndörödéséről szóló cikkben mutatjuk be.
Elég-e a trágya a teljes tenyészidőszakra?
Nem feltétlenül. A paradicsom a termésnövekedés idején megfelelő kálium- és egyéb tápanyagellátást is igényel. A sok szerves anyag nem garantálja az ideális arányokat. A kiegészítő tápanyagellátást a talaj, a növények állapota és a termék címkéje alapján tervezd meg.
Források
RHS – Gyomirtószer-maradványok az istállótrágyában; University of Minnesota Extension – Paradicsom termesztése.